A kolozsvári Szent Mihály-egyházközség hollandkölcsön-ügye

A 20. században a gyulafehérvári egyházmegye legtekintélyesebb és leggazdagabb plébániája a kolozsvári Szent Mihály egyházközség volt. Lehetőségem nyílt, hogy az egyházközség gazdag levéltárába betekintsek. Számos régmúlt eseményre kaptam utalást hivatkozásszinten, elsősorban az egyházközség választmányának jegyzőkönyveiben, de összefüggő leírással nemigen találkoztam. Az eddig nyomtatásban megjelent kiadványok sem mondhatók összefüggőknek és átfogóknak. Még az elhíresült holland kölcsönre vonatkozóan sem találtam elfogadható képet, egyértelmű állításokkal. Általában úgy emlegetik, hogy az elhíresült holland kölcsön miatt csőd szélére sodródott kolozsvári Szent Mihály egyházközséget Márton Áron mentette meg a teljes összeomlástól. Kevés az az egyháztörténelmi munka, amelyik részletesen kitért volna a kölcsön-ügyre, a kolozsvári egyházközség „rémére”. Doktori disszertációm fő célkitűzése az volt, hogy részletekbe menően kutassam ezt a rejtélyes és máig fel nem tárt ügyet, annak előzményeit és következményeit. A levéltárakban található hivatalos iratok segítségével próbáltam a holland kölcsön-ügynek a kiindulópontját, hátterét, lefolyását, a benne szereplő személyeket, a megoldási kísérleteket és végül Márton Áron rendet teremtő munkáját vizsgálni és rendszerbe foglalni. Az egyházközségi eseményeket időrendi sorrendben vizsgáltam, és kerestem az összefüggéseket, melyek fényt derítenek választott témám egységben szemléléséhez. A rendelkezésemre álló levéltári dokumentumokat (jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket) igyekeztem mind felhasználni, hogy reális és tiszta képet kaphassunk erről a bonyolult ügyről.