Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum

Szárnyra kelnek, mint a sasok

Endre Kiss — 2024-06-12

Életünk akkor válik igazán széppé, ha vannak olyan emberekmellettünk, akik nem a saját képüket és hasonlatosságukat akarjákvésővel és kalapáccsal ránk erőltetni, belénk vésni, hanem biztatójelenlétükkel segítenek abban, hogy kibontsuk szárnyainkat. Emberek,akik bíznak bennünk és hisznek abban, hogy mi is szárnyrakelhetünk, saját erőnkből. Szükségünk van a jó és szép szavakra,amelyek lendületbe hozzák szárnyainkat. A mélyben azonban vanvalaki, aki folyamatosan, szünet nélkül munkálkodik. Ő az örökkévalóÚr, aki nem fárad el és nem lankad el soha. Ha elfáradnánk, Lelkétárasztja belénk, és megsokasítja erőnket (vö. Iz 40,28). Isten bízikaz emberben, és ez a bizalma szárnyakat ad. A benne való bizalomfolytán folyamatosan reménykedhetünk szárnyaink erejében. Segítfelülemelkedni mindazon, ami letörné szárnyainkat. Magasba lendít,hogy többet lássunk, mélyebben lássunk. Akik szabadon engednekIsten lendítésének, szárnyra kelhetnek, mint a sasok (ahogyan a kötetcíméül választott Iz 40,31 mondja). A magasból pedig rácsodálkozhatnaka misztérium legalább egy fényes darabkájára. Visszatérvea hétköznapokba, fényhordozók lesznek a világ számára.

Hatalmasabb, mint a tenger morajlása

Endre Kiss — 2024-06-09

Az istenkeresés a végtelenre nyitott és meghívott ember értelmének cselekedete. Tudatában kell lennünk, hogy csakis azért akarunk és merünk elindulni istenkeresésünk útjain, mert valaki már előbb elindult keresésünkre: Isten előbb kereste az embert. Ez az ember biztonsága és reménye. A teremtéstől kezdve a megtestesülésen át egészen a megváltásig ennek a keresésnek lehetünk szemtanúi. A keresés azóta is tart. Mindkét oldalról. Mert az, aki hatalmasabb, mint sok víznek zúgása vagy mint a tenger morajlása, közel lépett az emberhez. Nem úgy kell értenünk, hogy Isten minden általunk hallható zajnál hangosabb. Ő a csendből lép közénk. Isten csendje azonban mindennél hangosabb, hatalmasabb. Áttöri a csend falát és Jézus Krisztusban közel lép hozzánk. A második isteni személy szétszakítja Isten nagy „színpadának” függönyét és megengedi, hogy a teremtmény belepillantson a Szentháromság megfoghatatlan és kikutathatatlan belső életének mélységébe. Ha valaki közel mer lépni Isten színpadához és egyszer úgy igazán belepillant egyetlen rövid részletébe is, megcsodálhatja Isten csendjének felcsendülését. Bár a természet erői lenyűgözőek és félelmetesek, Isten nincs benne. Megérthetjük, hogy Isten nem a nagy és erős szélvészben, – amely hegyeket forgat fel és sziklákat zúz össze, – nem a földrengésben, nem a tűzben és nem is a tenger morajlásában fedezhető fel. Isten az enyhe szellőben érkezik. Amikor Isten megérinti arcunkat az enyhe szellő susogásával, arra késztet, hogy takarjuk el arcunkat és lépjünk a világ elé (vö. 1. Kir 19, 11–13; Zsolt 93,4). E tanulmánykötet ebből az isteni érintésből született.

A kolozsvári Szent Mihály-egyházközség hollandkölcsön-ügye

Endre Kiss — 2024-06-06

A 20. században a gyulafehérvári egyházmegye legtekintélyesebb és leggazdagabb plébániája a kolozsvári Szent Mihály egyházközség volt. Lehetőségem nyílt, hogy az egyházközség gazdag levéltárába betekintsek. Számos régmúlt eseményre kaptam utalást hivatkozásszinten, elsősorban az egyházközség választmányának jegyzőkönyveiben, de összefüggő leírással nemigen találkoztam. Az eddig nyomtatásban megjelent kiadványok sem mondhatók összefüggőknek és átfogóknak. Még az elhíresült holland kölcsönre vonatkozóan sem találtam elfogadható képet, egyértelmű állításokkal. Általában úgy emlegetik, hogy az elhíresült holland kölcsön miatt csőd szélére sodródott kolozsvári Szent Mihály egyházközséget Márton Áron mentette meg a teljes összeomlástól. Kevés az az egyháztörténelmi munka, amelyik részletesen kitért volna a kölcsön-ügyre, a kolozsvári egyházközség „rémére”. Doktori disszertációm fő célkitűzése az volt, hogy részletekbe menően kutassam ezt a rejtélyes és máig fel nem tárt ügyet, annak előzményeit és következményeit. A levéltárakban található hivatalos iratok segítségével próbáltam a holland kölcsön-ügynek a kiindulópontját, hátterét, lefolyását, a benne szereplő személyeket, a megoldási kísérleteket és végül Márton Áron rendet teremtő munkáját vizsgálni és rendszerbe foglalni. Az egyházközségi eseményeket időrendi sorrendben vizsgáltam, és kerestem az összefüggéseket, melyek fényt derítenek választott témám egységben szemléléséhez. A rendelkezésemre álló levéltári dokumentumokat (jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket) igyekeztem mind felhasználni, hogy reális és tiszta képet kaphassunk erről a bonyolult ügyről.