Hatalmasabb, mint a tenger morajlása: Teológiai tanulmányok
Tartalom
Az istenkeresés a végtelenre nyitott és meghívott ember értelmének cselekedete. Tudatában kell lennünk, hogy csakis azért akarunk és merünk elindulni istenkeresésünk útjain, mert valaki már előbb elindult keresésünkre: Isten előbb kereste az embert. Ez az ember biztonsága és reménye. A teremtéstől kezdve a megtestesülésen át egészen a megváltásig ennek a keresésnek lehetünk szemtanúi. A keresés azóta is tart. Mindkét oldalról. Mert az, aki hatalmasabb, mint sok víznek zúgása vagy mint a tenger morajlása, közel lépett az emberhez. Nem úgy kell értenünk, hogy Isten minden általunk hallható zajnál hangosabb. Ő a csendből lép közénk. Isten csendje azonban mindennél hangosabb, hatalmasabb. Áttöri a csend falát és Jézus Krisztusban közel lép hozzánk. A második isteni személy szétszakítja Isten nagy „színpadának” függönyét és megengedi, hogy a teremtmény belepillantson a Szentháromság megfoghatatlan és kikutathatatlan belső életének mélységébe. Ha valaki közel mer lépni Isten színpadához és egyszer úgy igazán belepillant egyetlen rövid részletébe is, megcsodálhatja Isten csendjének felcsendülését. Bár a természet erői lenyűgözőek és félelmetesek, Isten nincs benne. Megérthetjük, hogy Isten nem a nagy és erős szélvészben, – amely hegyeket forgat fel és sziklákat zúz össze, – nem a földrengésben, nem a tűzben és nem is a tenger morajlásában fedezhető fel. Isten az enyhe szellőben érkezik. Amikor Isten megérinti arcunkat az enyhe szellő susogásával, arra késztet, hogy takarjuk el arcunkat és lépjünk a világ elé (vö. 1. Kir 19, 11–13; Zsolt 93,4). E tanulmánykötet ebből az isteni érintésből született.
Fejezetek
-
„Olyanok voltunk, mint az álmodók”Az álom szimbolikája a 126. zsoltárban
-
A szentszéki magyar nagykövetek jelentései az erdélyi kérdésről a két világháború között
-
Fejtörést és szenvedést okozó változásokA ditrói hitvallásos iskola története 1920 – 1925 között, a Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár iratai alapján
-
Ferences népmissziós vonatkozások az 1945–1947 közötti időszakban
-
Salati Ferenc plébános és Márton Áron püspök viszonya
-
A férfi és a nő közreműködésének antropológiai és ekkleziológiai dimenziói az egyházban
-
A barátság értelmezése Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művében
-
Júdás alakja a passiójátékokban és a szakrális népi hagyományban
-
Csendről a zajongó világban – Csend, hallgatás, liturgia
Megjelenés előtti
Online ISSN
Nyomtatott ISSN
Kategóriák
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.